SZEKCIÓK

TORONTO NEWS

Szerzők

STATISZTIKA

Bejegyzések

Utolsó kommentek

  • Tom Bobb: @Paraphone: Mindennek eljön az ideje. (2013.07.03. 02:11) ITT A VÉGE
  • Paraphone: Nahát, mit találtam a neten. Nem akarom engedély nélkül bereklámozni, biztos van oka, hogy eddig a... (2013.07.02. 23:22) ITT A VÉGE
  • Tom Bobb: @jewel79bp: Pontosan ezért volt szükséges a váltás, ennek a blognak a befejezése, mert olyan dolgo... (2013.06.23. 20:51) ITT A VÉGE
  • jewel79bp: Akkor folyt köv új formában, új tartalommal, igaz? Sajnálom, hogy a sorsod alakulásáról már nem ha... (2013.06.23. 16:51) ITT A VÉGE
  • Tom Bobb: @Jack Mehoff: Dolgozom a probléma (ha lehet annak nevezni) megoldásán. Remélem, a későbbiekben meg... (2013.06.07. 03:14) ITT A VÉGE
  • Utolsó 20

Archívum

Agymosott főoldal

Tom Bobb bejegyzése 2009. július 20.

ÖNVÉDELMI KIEGÉSZÍTŐ

Címkék: titok

Elsőként megismerkedünk a 175/2003. (X. 28.) kormányrendelethez készült melléklettel, mert nagyon érdekes, nagyon impresszív, és nagyon idegesítő. Pontokba van szedve, hogy még az is megértse, aki megalkotta (meg annak az összes felmenője), és hogy a szakaszparancsnok, aki ott áll a többi félhülye „bogár” társaságában az igazoltatásodkor, lassan, megfontoltan, alapos értelmezést követően tudjon intézkedni.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök:
 
·         az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 centit meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli),
·         a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer),
·         a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek,
·         az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray),
·         az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat),
·         az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló),
·         az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek);,
·         a lövedékálló és szúrásálló védőmellény, sisak és vért. 
 
Vagyis nem vihetsz magaddal tankot az esti sétához, meg aztán ostobán is néznétek ki a kis kedveseddel, ahogy te a tank oldalában csücsülsz, és fogod a kezét, amit ő kénytelen-kelletlen a magasba emel, úgy ballag a lánctalpak zörgésében, porolásában.
Igen ám, de mit viselhetsz?
 
Elsőként. El kell döntened, hogy ütni, rúgni, harapni, sikoltozni, vagy futni szeretsz jobban. Ha az utolsót, akkor javaslom, vegyél valami flancos sportcipőt, de mindjárt vagy hármat, és gyakorolj velük! (Ne felejtsd el, hogy bármiféle eszköz következik most, azokkal előbb gyakorolnod kell otthon, mielőtt utcára mész velük!)
Szégyen a futás, de hasznos. Most őszintén: kinézed a potrohos, 130-150 kilós, általában bal tenyérre, tricepszre (majomcsapdára önkielégítésre) gyúrt majmokból, hogy utánad fognak eredni, ha elkezdesz rohanni az új topánkáidban? Dehogy.
A jó minőségű, általában 30-50-100 ezer forintos futócipők nem illegálisak. Időnként még arra is alkalmasak, hogy a sündőrség elöl menekülve használd őket. Erről köbö most csak ennyit tudok elmondani, remélem, eléggé unalmas és álmosító sorok voltak ezek, mert most jön a lényeg!
 
Szépen besétálsz egy hajósboltba. Ezek a boltok nagyon szépek, nagyon jók, általában kedves és segítőkész alkalmazottakkal, akik mindenféle folyami és tengeri kifejezést ismernek (többek között: farvíz)(he-he-he), és azt mondod az eladónak, hogy szükséged volna pár méter olyan színű hajókötélre, ami jól megy a ruhádhoz. Ez fontos, mert lehet kapni kéket, zöldet, sárgát, pirosat, barnát, de neked arra van szükséged, amilyen általában a ruházatod alapszíne.
A hajókötél jó tulajdonsága, hogy masszív. Nem nagyon akar elszakadni. Olyan szövése van, hogy az iráni mesterek, akik pedig a világ legjobb szőnyegeit szövik, sírva könyörögnek a receptért, de nem kapják meg!
A hajókötél külső része pamut, a belseje valami műanyag, amire egyébként nincs is szükségünk.
 
Ezt követően hazafelé bemész egy horgászboltba is, és vásárolsz pár zacskónyi ólomsúlyt, ami ahhoz kell, hogy lehúzza a damilt meg a csalit a víz színéről. Sok kis gombócra lesz szükséged, úgyhogy készítsd a pénztárcádat! Legalább 6-8 zacskóval vegyél, olyan nagyságút, amit később kényelmesen bele tudsz dugni a hajókötél közepébe. (Ez ügyben kérd nyugodtan az eladó segítségét, maximum rákérdez, mire kell majd ez az anyag, te meg azt mondod, a kertbe kell lesúlyozni valamit.)
 
Most nyakláncot fogunk készíteni. Jól figyelj, és csináld!
Ha azt szeretnéd, hogy legalább kétszer át tudd csavarni az öklödön, akkor elegendő a 70-73 centiméter hosszú kötél, de ha háromszor szeretnéd áttekerni az öklödön, minimum 100 centire lesz szükséged. Azt mondom, ne szarozzál bohóckodj: egyből csinálj kettőt!
Levágod a megfelelő méretet, kiszeded a kötélből a belsejét, kidobod. Az már nem kell. Ezt követően fogod az ólomgolyókat, és lassú, unalmas, ujjaidat rendesen megterhelő munkával betologatod a golyókat a kötél közepébe. Lassan fogsz haladni, és egy idő után tényleg rossz lesz a művelet az ujjaidnak, fájni fognak, mint a fene, de végig arra gondolj: megéri!
Ha elkészültél, le kell varrnod a kötél két végét. Géppel vagy kézzel, ez mindegy, a lényeg, hogy annyira erősen varrd le, hogy ha ütsz vele, ne nyíljon ki, ne röpüljenek el a golyók! És figyelj arra, hogy a levarrás után még maradjon vég, amely (hasonlóan a réges-régi farmernadrágok aljához) rendesen ki fog rojtosodni. Ez szükséges!
 
Nicsak: kész lettél! Van egy (vagy kettő) nyakláncod, melyet nem vehet el tőled a sündőr, és a rendőr is csak nézegetheti, mert ez bizony érték, komám, érték, melyet nyugodtan viselhetsz a nyakadban, és ha rákérdez a hülyegyerek, azt mondod: ez bizony nyaklánc, öcsém, csak (látod?) elszakadt. Ezért rojtos a két vége, ahol egybe volt varrva…
Tovább!
 
Szépen besétálsz egy barkácsholmikat forgalmazó áruházba, és vásárolsz egy bőrből készült kalapács-, illetve fejszetartót (nem tudom, melyik a jobb szó rá), majd rendesen körbenézel a piacon, és rádöbbensz, hogy nem tudsz bele olyan fejszét vásárolni, amely „beleférne” a rezsim által alkotott szabályokba. Mindegyiknek több a vágóéle, mint 8 centi. Mit tehetsz tehát?
Elsőként: megveszed a markodba legjobban illő fejszét, elviszed egy esztergályoshoz, és szépen addig dolgoztatod a mestert, míg 7,9 centiméteresre nem „fejleszti vissza” neked a vágóélt, majd ezzel nyugodtan sétálhatsz az utcán, és belebaszhatod belevághatod annak a támadódnak a sötét mocskos fejébe, amelyik a legközelebb áll.
Második megoldás: nem kell neked fejsze, mert az tényleg olyan eszköz, amivel könnyen ölsz (még nem akarsz, ugye?), tehát választod a faesztergályost. Naná. Ő a te embered.
 
A történet szerint egy réges-régi szekrényt szeretnél felújítani, és ehhez szépen legyártatsz egy darab bemutatóra szánt szekrénylábat. Rendben vagyunk? Erre szükség van, hogy a család is megtekinthesse: tetszik-e nekik a láb így, vagy alakítsanak még rajta?
A szekrényláb valami okból kifolyólag pontosan beleillik az általad vásárolt bőr fejszetartóba, és az esztergályos még arra is odafigyelt, hogy kényelmesen tudd kihúzni és beledugni, mintegy pisztolyt a tokjába.
Na, erre mondja a sündőr, hogy nem viselhetsz az utcán olyan tárgyat, amely az ütés erejét vagy hatását növelő eszköz. És azt valljuk, hogy teljesen igaza van. Tehát nem lehet nálad baseballütő, nem lehet asztalláb, összecsukható műanyag szék, nem lehet élelmiszerrel telepakolt, ötkilós hátizsák, ahogy nem lehet éppen most vásárolt DVD-lejátszó sem (gyűrött dobozban, eredeti csomagolással), nem lehet 23-as kulcs (de 25-ös sem), vagy sodrófa.
SEMMI! Semmi sem lehet nálad.
 
Ez itt, barátom (ha idősebbnek érzed magad, nyugodtan tegezd le a téged megállító sündőrt, de a rendőrt is, mert ettől még nem vagy udvariatlan, és nem ütközik semmiféle büntetésbe ennek a „használata”)(magázva is el lehet küldeni oda, ahová való, igaz?), szóval ez itt, barátom, egy hurkatöltő. Tudom, hogy városi srác vagy, aki az általánosból gyorsan sietett át a rendőrképzőre, ezért elmagyarázom, hogyan lesz a hús meg a kolbász, amiket a madaras teszkóban tudsz olcsón megvenni!
Van a disznó. A malac. Ismered, gondolom, sünben is létezik; azt nevezzük sündisznónak! Na, jönnek a bátor srácok (nem olyan puhányok, mint a városiak)(ezt ne vedd magadra!), és lefogják az állatot, hogy megöljék. Meg is ölik, elkezdik szétvagdalni, ebből lesz a hús. Aztán a beleibe kell tölteni valami zagyvalékot, ez lesz a hurka.
A hurkát hurkatöltővel készítjük. Eddig tudsz követni? A hurkatöltő egy hengeres tárgy, amiben a massza van, a végén pedig ott az „orra”, amire a beleket húzzuk; ott töltődik. Ez itt, amit te egy egyszerű botnak látsz az oldalamon (és ami miatt megállítottál), egy hurkatöltő tartozéka. Mert, komám, ezzel a fadarabbal kell nyomni a masszát, hogy a töltő orrában belefröcsögjön a szépen elmosott bélbe.
Érted már?
 
Természetesen lehet a faesztergályossal olyan „hurkatöltőt” is csináltatni, ami tényleg hasonlít egy most elkészíttetett szekrénylábra, vagyis négyszögletes alakú (hú, az mekkorát tud sérteni ütésnél!), de ez kicsivel többe kerül. Te döntöd el, hogy mit szeretnél, mindenesetre az ügyes kezű srácok várják, hogy miféle szekrénylábakat akarsz csináltatni!
 
És rögtön itt vetődik fel a kérdés, hogy ha a hurkatöltődet (szekrénylábadat) el is tudja venni a hülye sündőr, vajon az esernyőt, amit éjjel-nappal, télen-nyáron hordasz magaddal, azt vajon el meri-e venni?
Vannak ezek a párszáz forintos esernyők, amiket Jing Jang meg a haverjai árulnak mindenfele. Szépen vásárolsz egyet, lehetőleg olyat, amelyik színben harmonizál a lelki világoddal (nem, nem sötétet!)(félelmeteset)(erre gondoltam), és szólsz az esztergályos srácoknak, hogy újabb őrült munkára lenne megbízásod.
Az esernyő külsejét szépen leveszed a fogóról és a rúdról, és egy ugyanolyan hosszúságú, vastag farúdat készíttetsz, amelyre aztán szépen visszacsavarozod, ráerősíted az esernyő külső részét, de csak annyira, hogy egy hirtelen verekedésnél gyorsan le tudd rántani a rúdról. Ahhoz, hogy kényelmesen hordozhasd, szükséged lesz egy viszonylag vastag pántra is, amelyet a testeden átvetve a hátadon hordhatod a fegyveredet, mint egy szamuráj a kardját (hülye hasonlat, de majdnem).
Ha baj van tehát, könnyen a kezed ügyében van egy vastag, legalább egy méter hosszú, biztos markolattal ellátott rúd, amivel marha nagyokat lehet ütni, és az esernyődet a sündőr/rendőr sosem fogja átnézni, elvenni, lefoglalni.
 
Következő tárgyunk, melyet hordhatunk magunkkal az utcán, egy teljesen hétköznapi motorlánc. Hülyén hangzik, igaz? Nem az én találmányom, nem volt még a kezeim között, ezt csak elmondás útján közvetítem.
A motorláncot szépen lesikálod. Akkora darabot vágsz le belőle, amekkora a derekad átmérője (egy kicsit természetesen hosszabbra hagyod, mert valahol meg is kell majd fognod), és ezt a cuccost szépen elviszed a „krómoztatóba”. A szaki jó pénzért olyan szépre krómozza neked, hogy nem csak a cigányok, de a réti sasok tolvaj fecskék szarkák is feléd fognak repülni, ha meglátják (márpedig meglátják, ez a cél!), úgyhogy vigyázz!
A láncot szépen befűzöd öv gyanánt a nadrágodba. Ha egyébként is kell öv a nadrágba, akkor kérlek, ne a krómláncot használd annak, mert nevetségessé válsz, mikor használatba veszed és a gatya lecsúszik a térdedig!
 
És végül a legutolsó „utcán használható tárgy” el van dugva a szobád mélyére, vagy a garázsba, vagy éppen a pincédbe. Ha családi házban laksz, könnyebb dolgod van, mint nekem, akinek mindössze 45 négyzetméter áll a rendelkezésére (ügyesen úgy intéztem, hogy legalább 55-nek látszik, de ettől még 45 marad), és ha olyan lakásban laksz, ahová ez a „tárgy” nem férne be, még mindig nem szabad feladni!
A neve: kondigép. Tudom, ez most kicsit hülyén hangzik, de hidd el, hogy van értelme!
 
Az 50, 60, 70 kilós embereket minden esetben meg merik támadni a hordák, mert fizikailag nem jelentenek veszélyt (ránézésre), hiszen egy átlagos felnőtt kamasz súlya is köbö ennyi. Tehát ha 70-75 kilós vagy, és úgy érzed, elég volt ebből a pihekönnyű súlyból, szeretnél nagyobb, erősebb és ezáltal némiképp visszatartóbb lenni, vásárolj egy olyan „gyúrógépet”, amit a szobádban, a pincédben, garázsodban, műhelyedben összeszerelsz, és már aznap elkezded rajta a nem kevés kitartást igénylő gyakorlatokat!
Ha előtte dohányoztál, és most eldobod, könnyebb dolgod van, mint hinnéd!
Elsőként: zabálni, zabálni, és zabálni! Nem, nem porért szaladgálni az ostoba emberek boltjába, amitől izmot növesztesz hat hónap alatt, egy felfújt csodát, amitől egyszerre vagy hét barátnőd lesz, és még én is félni fogok tőled, de miután már nem szeded a port, leengedsz, mint egy megunt lufi a játszótér hugyos sarkában! Inkább kezdj figyelni az étrendedre, egyél minél több fehérjét, húst, zöldséget, és szép lassan kezdd magad ahhoz szoktatni, hogy jön az 50, a 70, a 100, 200 fekvőtámasz, a felülések százai, az előbb még kicsiny, de később már „pakolható” súlyok, illetve a kondigép szinte mindennapos barátsága.
 
Ha dohányoztál, eldobod! Azt mondom, köbö fél év alatt fel tudsz rántani legalább 10-12 kilót, és ha közben már gyúrsz rendesen, nem hanyagolod el az edzéseket, akkor ebből a 10-12 kilóból legalább 4-5 kiló izmot raksz magadra. A többi egyelőre zsír lesz, amit kemény, kitartó munkával kell átdolgoznod.
 
Az utcán, barátom, nagyon jól használható fegyver a póló, ami alatt téged látnak a magad 92-95-100 kilójával, a vállaiddal, a bicepszeddel, a hátaddal, mellkasoddal! Az átlag kancigány olyan 100-120 kilós, és annyi időd azért van a bunyó előtt (ha érzed, hogy jön a baj), hogy közöld vele: az a 120 kiló potrohos hasból meg zsírból van, míg te megvagy olyan 100, és láthatja: ez izom!
Nem fog gondolkozni, hogy kikezdjen-e veled. Csak ha túl hülye a gondolkodáshoz (a többség, sajnos, ilyen)(de ne aggódj: három-négy lomha ütés után már fújtatnak!).
 
Elérkeztem a végére. Ami természetesen nem a vége, mert még sok-sok oldalnyit lehetne írni, szólni erről a témáról, de egyszer mindent be kell fejezni.
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://agymosott.blog.hu/api/trackback/id/tr811255771